Azt veszem észre nagy örömmel, egyre többen foglalkozunk tudatosan azzal, hogyan találhatjuk meg a harmóniát, hogyan lehetünk az életünk bármely területén sikeresek. Ennek ellenére a hangulati zavarokkal küzdő emberek száma egyre nő, a depresszió népbetegség. Magyarország világviszonylatban még mindig előkelő helyen szerepel az öngyilkossági rátákon. Hát nem paradoxon?
Mit tehetünk azért, hogy jól érezzük magunkat, hogy virágzásként éljük meg mindennapjainkat? Vajon befolyásolják-e fiziológiai folyamataink lelkiállapotunkat?
Természetesen igen. A szervezetünk állapota erősen visszahat a lelki folyamatokra az ember ideg és hormonális szabályozó rendszerén keresztül. Ha rosszul működik a pajzsmirigyünk, mert nem kap a működéséhez elengedhetetlenül fontos tápanyagokat, az levertséget, rossz hangulatot okoz. Ugyanez figyelhető meg a tápanyag elégtelen felszívódásakor, pl. lisztérzékenység esetén is, hiszen a kapillárisaink a vékonybél falában nem tudják a hormonháztartás és idegrendszer működéséhez megfelelő vitaminokat, nyomelemeket, aminosavakat, esszenciális zsírsavakat a stratégiai szerveinkhez eljuttatni. Ilyenkor nem működnek kellőképpen a két rendszer közötti visszacsatolási mechanizmusok. Mára bizonyított tény, hogy hangulatunkat a különböző ideghírvivő anyagok és agyi szabályozó területek egyensúlyi működése befolyásolja. A lelki bajok gyógyszeres kezelésének a pszichiátriai protokollban ez képezi az alapját. Tudjuk azt is, hogy az agy különböző részei mit szabályoznak pontosan, milyen érzelmi működésekre hatnak. Ha az agy nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, illetve oxigént, szellemi kapacitásunk lassul. Kisgyermekkorban ez súlyos esetben az értelmi fejlődés visszamaradásához vezet. Pozitív pszichológiai kutatások bizonyítják azt is, hogy a boldogság meghatározói között a genetika, az öröklött rész mintegy 50 százalékot fed le, a körülmények 10 százalékot, és 40 százalékban felelősek érte a szándékos, tudatos tettek. Ez a másik 50 százalék elég azonban ahhoz, hogy szubjektív jóllétünket befolyásolhassuk.
Ikerkislányainkon – akik egyébként a nap 24 órájából 12-t végigugráltak és jókedvű gyerekek voltak – 4 éves koruk környékén azt vettük észre, hogy egyik pillanatról a másikra hirtelen rosszkedvűvé, álmossá és síróssá váltak. Nem tudtuk ezt mire vélni, így az akkori gyermekorvosunkat kerestük fel, aki megvizsgálva őket semmi érdemlegeset nem mondott. Egyre súlyosabb elgyengülésükbe és kedélyük egyre erősebb romlásába nem nyugodtunk bele, sok-sok utánajárás és kellemetlen vizsgálat után kiderült, lisztérzékenyek. Ahogy elkezdtük a lisztmentes étkezést, pár hónapon belül a rend helyreállt: ismét életvidám, kiegyensúlyozott gyerekeink lettek. E vizsgálatsorozat nyomán tudtam meg én is, hogy lisztérzékeny vagyok. Mindez azt eredményezte, hogy azóta sokkal egészségesebben étkezünk és létezünk.
Ezért kiemelkedően fontos, hogy milyen minőségű tápanyagot juttatunk a szervezetünkbe, ez a harmonikus és kiegyensúlyozott élet egyik építőkockája. Az étkezésre való tudatos odafigyelés akkor egészséges, ha olyan szokássá válik, amitől jól érezzük magunkat, s nem lesz kényszeres lemondások egyre nagyobb stresszt okozó börtönévé.
