Gondolom sokunknak vannak tapasztalatai a stresszel kapcsolatban, hiszen a stressz mindannyiunk hétköznapjaiban megtalálható. Stresszt okoz minden változás, amelyhez alkalmazkodnunk kell, legyen az pozitív vagy negatív. Azonban nem minden stressz van rossz hatással az életünkre. Ilyen például a gondolkodást és kreativitást igénylő feladathelyzet az iskolában vagy munkahelyen. Ekkor a stressz mozgósítja az energiáinkat a feladat megoldása érdekében, önjutalmazó folyamatot indít be, szervezetünk boldogsághormonokat termel, megerősödik hitünk képességeinkben is.
Mikor betegít a stressz?
Amikor életünket hosszan tartóan terhelik olyan változások, stresszforrások, amelyekre úgy érezzük nincsen ráhatásunk, vagy nincs eszközünk a megoldásukra. Például munkahelyi átszervezés, krónikus fájdalom, betegség, válás, életveszélyes állapot. Kialakulhat még krónikus stressz, ha kisebb stresszfaktorok hatásai összeadódnak, és képtelennek érezzük magunkat arra, hogy együttesen megbirkózzunk velük. Például az anya vagy a férj, aki túl sok munkát vállal magára a család érdekében és nem tudja a feladatainak fontossági sorrendjét felállítani, krónikus stresszt élhet át.
Tartóssá válhat ez az állapot, hiszen amíg az agyunk veszélyt észlel, addig a szervezet nem kap tőle parancsot az éppen futó stresszválasz leállítására. Folyamatos izgalmi állapotban marad. Így a mellékvesekéreg olyan hormonokat termel nagy mennyiségben, amelyek immunrendszerünk védekezőképességét akadályozzák. Negatívan befolyásolják az emésztést, növekedést, szövetregenerálódást, szaporodást. Különböző kutatások is bizonyítják, hogy vannak összefüggések adott betegségek kialakulása, fokozódása és az átélt negatív stressz mértéke között. Fokozza az asztma és egyéb légzőszervi bajok tüneteit, egyik oka lehet a felnőttkori cukorbetegség kialakulásának. Krónikus stressznek kitett szervezetünk hajlamosabb az influenzás megbetegedésekre, egyik faktora lehet a daganatos betegségek kialakulásának.
A stressz 4 kiváltó oka:
- Környezeti változásokhoz való alkalmazkodás. Például zajterhelés, légszennyezés, időjárás változásai.
- Társas helyzetek. Például állásinterjúk, határidők betartása, prezentációk tartása, személyközi konfliktusok, anyagi nehézségek, családi tragédiák.
- Saját testünk. Kamaszkori gyors növekedés, nőknél a változó kor, betegségek, alváshiány. Testünk társadalmi és környezeti veszélyeire adott válaszai, izomfeszülés, fejfájás, gyomorproblémák, szorongás, lehangoltság.
- Saját gondolatvilágunk. Agyunk értelmezi a környezetünkben és szervezetünkben zajló változásokat, és azokra megadja a maga stresszválaszait. Tapasztalataink értelmezése és felcímkézése, illetve a jövőre vonatkozó jóslataink határozzák meg, hogy stresszel, vagy ellazulással reagálunk - e egy adott helyzetre. Például főnökünk összeráncolt szemöldökének jelentését kétféleképpen magyarázhatjuk, egyik esetben gondolhatjuk azt, hogy elégedetlen munkánkkal, ekkor valószínűleg szorongani fogunk. Ha azonban ugyanezt magánéleti problémáinak jeleként értelmezzük, máris nem hat a helyzet ránk olyan ijesztően.
Láthatjuk, mennyire fontos, hogy feladatainkhoz és az azzal járó stresszhez milyen módon állunk. Jövő héttől minden kedden egy-egy stresszkezelési technikát mutatok be röviden Martha Davis-Elisabeth Robbins Eshelman-Matthew Mckay: Stresszoldó és relaxációs módszerek c. könyve alapján. A fenti bevezető alapját is ez a könyv képezi.
Bízom benne, velem tartasz!
Kép: Picasso: Síró nő, 1937
