"Szükségem van rád, mert szeretlek"
(Erich Fromm)
Mert egymás tiszteletén és szeretetén alapuló házasságban, élettársi,- pár,- kapcsolatban élni a világon az egyik legjobb dolog! Mert jó együtt időt tölteni, beszélgetni számunkra fontos dolgokról, vagy épp egy pohár bor mellett az élet nagy kérdéseiről filozófálgatni. Mert jó tudni, hogy van egy másik ember az életünkben, akire számíthatunk mindig, akitől támogatást kapunk, akiben megbízhatunk, akit szerethetünk.
Néhány olyan stratégiát mutatok be, melyekkel párkapcsolataink hosszúideig fenntarthatóak lesznek:
- Szánjunk egymásra időt! Beszélgessünk egymással, lehetőleg sokat. Hallgassuk meg társunkat teljes odafigyeléssel, amikor elmeséljük, kivel mi történt aznap. Érdemes erre tudatosan egy kis időt kiszakítani az esti -délutáni rutinból. Kisgyerekes szülőknél nehézséget jelenthet ez, de kis fantáziával, tervezéssel biztosan megoldható, hogy kettesben tudjunk tölteni legalább egy fél órát. Lehet akkor, amikor a gyerekek már alszanak, vagy olyankor, amikor önállóan játszanak. Ha még nincsenek apróságok, akár sétálhatunk is esténként, vagy ihatunk együtt egy csésze finom teát. Ezeken túl egy héten egyszer szánjunk rá pár órát is, amikor a párunkkkal kettesben vagyunk. Lehet ez egy vacsora, vagy akár ebéd, közös főzés, kis kirándulás a környéken.
- Kütyümentes sarok! Érdemes egy igazi beszélgetősarkot kialakítani a lakásban, ahol nem zavar a tv, nincs lehetőség az internethez kapcsolódni, ahol nincs arra lehetőség, hogy a figyelmünk elterelődjön a másikról. Igen, hagyjuk az okostelefonjainkat is egy másik helyiségben, akár ki is kapcsolhatnánk őket. Érdemes egy hetünket megfigyelni és mérni, hány órát töltünk el fölöslegesen különböző közösségi oldalakon (internetezéssel) a telefonunkkal a kezünkben. Ezt az időt akár fordíthatnánk is egymásra.
- Fejezzük ki csodálatunkat, nagyrabecsülésünket és pozitív érzelmeinket! Elmondhatjuk többször a másiknak, hogy szeretjük, megölelhetjük őt többször, mint szoktuk, legyünk kedvesek vele. Mondjunk igazi dicséretet, fejezzük ki elismerésünket pl.: "Olyan büszke vagyok arra, amit ma tettél". Vegyük észre a másik pozitív tulajdonságait. Írhatunk a párunkról egy pozitív tulajdonságlistát, milyen is ő. A következő héten írhatunk egy olyan listát is, ahol a közösen megélt pozítv élményeinket idézzük fel, például, amikor először megláttuk a másikat és beleszerettünk. A harmadik héten írjunk egy listát arról, mikor voltunk mérgesek a másikra és miért, vizsgáljuk meg úgy ezeket a pillanatokat, hogy a dühünk okát nem a másik jellemében keressük, hanem a körülményekben, például: stresszes volt a helyzet, vagy félreértettük csupán egymást. A negyedik héten írjuk össze, milyen közös céljaink vannak, milyen közös értékeink, meggyőződésünk,amire a továbbiakban is biztosan alapozni lehet a kapcsolatunkat.
- Aknázzuk ki a jó szerencsét! Vajon hogyan reagálunk párunk jóhíreire? Mennyire örülünk neki őszintén? Mennyire osztozunk a sikerében? Az ezekre a kérdésekre adott válaszból sokat megtudhatunk kapcsolatunk minőségéről. Örüljünk ezeknek aktívan, vele együtt, támogassuk egymást önálló céljaink elérésében is. Persze mindez akkor jó, ha kölcsönös.
- Kezeljük jól konfliktusainkat! Az elégedett párok nem veszekednek kevesebbet, mint a többiek, csak másképp teszik ezt. A vita, ha közben a másik jellemét kritizáljuk, könnyen elmérgesedik. Azonban, ha egy pillanatra önuralmat gyakorolva, mielőtt a másikra öntjük dühünket, végigondoljuk mi is az a változás, amit elérni szeretnénk a vita által, sokkal higgadtabb és eredményesebb lesz a folyamat. Miközben hallgatjuk a másikat, érdemes az "értem" szót közbevetni, esetleg támogatólag megérinteni a másikat. Kritika helyett inkább kérdéseket megfogalmazni. Használhatjuk a humorunkat is, vagy valami apróságot, például: barátságos grimaszt, mely elveszi a veszekedés élét.
- Engedjük be egymást belső életünkbe! A közös álmok és célok, rituálék mély megélése nagyon fontos alap a jó kapcsolatok működtetésében. Ezek kötnek igazán össze két embert. A kulcsszó: együtt. Együtt tudunk ezáltal növekedni, együtt tudjuk felülvizsgálni közös feltételezésinket a világról, együtt vállajuk a kockázatot és felelősséget közös döntéseinkért. Az egyik legfőbb cél, hogy társunkat megbecsüljük, tiszteljük, támogassuk őt, érdeklődési körét, munkáját, akkor is, ha nem mindenben ugyanazok, mint a miénk. Mindez legyen kölcsönös.
- Figyelmeztetés! Vannak olyan kapcsolatok is, amikor bármit teszünk, az nem javul. Vannak olyan esetek is, amikor a másik rombolja önbecsülésünket, esetleg jószándékunkat, szeretetünket kihasználja, vagy lealacsonyít. Van olyan, amikor verbális vagy fizikai erőszakot vagyunk kénytelenek elszenvedni, akár nőként (ez a gyakoribb), akár férfiként. Szeretném itt felhívni a figyelmet, hogy az ilyen viselkedés NEM normális, ezt ne hagyjuk, forduljunk szakemberhez, fontoljuk meg azt a döntésilehetőséget, hogy jobb az ilyen kapcsolatból kilépni.
Forrás:
Sonja Lyubomirsky
George Kohlrieser
Erich Fromm
Kép: Rosina Wachtmeister
